SZENTSÉGEK
A szentségek azok a szent cselekedetek, amelyeknek során az Isten
áldása, megváltó ereje árad a hívőre. A hét szentség a következő: A
keresztelés. A bérmálás. A gyónás. Az Eucharisztia. Kézrátétel,
papszentelés. Házasság. A betegek megkenése.
A KERESZTELÉS
A keresztelés olyan szentség, amelynek során a hívő megszabadul
bűneitől, újjászületik a Szentlélek által, keresztény lesz, és méltóvá
válik, hogy Isten fiává legyen. „Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki
nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten
országába." A keresztelés a Hit jelképe, így csak egyszer végezhető.
Nem ismételhető meg, mivel ez egy lelki újjászületés. Az ember is csak
egyszer születik, a keresztelésnek is csak egyszer szabad megtörténnie.
Az örmény apostoli egyház elfogadja mindazoknak a keresztelését, akik a
Szentháromságot hirdetik és az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében
keresztelnek. Ha egy hívő a katolikus, bizánci vagy valamelyik más
egyháznál már megkeresztelkedett és az örmény apostoli egyházhoz
szeretne tartozni, nem kell még egyszer megkeresztelkednie. A
kereszteléskor szükség van egy keresztapára, aki kezeskedik az Egyház
előtt a keresztelkedő hitéért, és a keresztelés után is oltalmába veszi
hitének megerősítéséért. A keresztelésnek a templomban kell történnie.
Ha valahol nincs templom vagy a keresztelkedni vágyó beteg és halálos
kimenetelű lehet a betegsége, akkor otthon vagy más illendő helyen is
megkeresztelhető. A keresztelés az első szentség: aki nincs
megkeresztelve, az nem juthat a többi szentséghez. A kereszteléssel egy
időben történik a bérmálás és az első áldozás szentsége.
A BÉRMÁLÁS
A bérmálás az a szentség, amelynek során a már megkeresztelt ember a
kenet felkenésével megkapja a Szentlélek ajándékait. Az örmény apostoli
egyház ezt a szentséget „drosm"-nak vagy „knunk"-nak nevezi, amely
„bélyeget" jelent, illetve azt, hogy „bélyeget tenni valakire." A
bérmálás rögtön a keresztelés után történik. A bérmálással a Szentlélek
áldása adatik a megkeresztelkedett embernek, amely megerősíti őt a
keresztény életben. A bérmálás erőt ad lelkünknek, megszenteli szellemi
lehetőségeinket, erővel tölt el, hogy szembe tudjunk szállni az élet
megpróbáltatásaival. A bérmáláskor minden testrészre külön áldás jut,
amikor felkenik a szent kenetet és a következő imádságot mondják:
Homlok: Jézus Krisztus nevében ez a kenet, amely homlokodra kerül,
legyen a halhatatlanság isteni ajándékának bélyege. Szem: Jézus
Krisztus nevében ez a kenet világosítsa meg szemedet, hogy sohase
hunyjon ki a halálban. Fül: A szent kenet által halld meg az Isten
parancsolatait. Orrlyuk: Jézus Krisztus nevében, hogy megérezd az élet
illatát. Kéz. Jézus Krisztus nevében ez a kenet legyen jótékonyságod,
erényes tetteid és cselekedeteid oka. Szív: Ez az isteni kenet hozzon
létre benned tiszta szívet és változz igaz lélekké bensődben. Hát:
Jézus Krisztus nevében ez a kenet legyen megerősödésed pajzsa, amellyel
elolthatod az ördög égő nyilait. Láb: Ez az isteni kenet vezesse
lábadat az Örök Életbe.
A GYÓNÁS
A gyónás az a szentség, ahol a hívő bevallja (a keresztelés után)
elkövetett bűneit, hogy megbocsátást nyerjen. A pap feloldozásának
látható megnyilvánulásában a Mi Urunk Jézus Krisztus láthatatlan
megbocsátása rejlik. A hívő beismeri és megbánja bűneit, bevallja őket
Isten és az Egyház előtt. A hívőnek ki kell fejeznie azon szándékát,
hogy meg akarja változtatni életét, hisz Krisztusban és az ő
irgalmában. Gyónáskor a hívő egy olyan imádságot olvas fel, amelyben az
összes lehetséges bűn szerepel. A gyónásra a hívőnek böjttel kell
készülnie.
AZ EUCHARISZTIA
Az Eucharisztia az a szentség, amikor a hívő a kenyér és a bor
ízlelésével magát Jézus Krisztus testét és vérét veszi magához, hogy
örök élete legyen. Az utolsó vacsorakor Jézus kezébe vette a kenyeret,
hálát adott, megtörte és odaadván a tanítványoknak, ezt mondta: „Ez az
én testem, mely értetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre."
Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet és azt mondta: „E pohár az
új szövetség az én vérem által, amely értetek kiontatik" (Lukács
22,19). Megáldván az apostolokat, Jézus e szentség elvégzését rendelte
el. Mindenki, aki ehhez a szentséghez szeretne jutni, vizsgálja meg
lelkiismeretét az Úr előtt, majd gyónással és böjttel tisztítsa meg a
szívét.
KÉZRÁTÉTEL, PAPSZENTELÉS
A papszentelés egy olyan szentség, amelyben a Szentlélek által a
helyesen kiválasztott személyt kézrátétel útján felszentelik, hogy
szentségeket végezhessen és őrizze Krisztus nyáját. A pap-szentelésnek
három fokozata van: a püspök, presbiter és a diakónus. A különbség a
három fokozat között az, hogy a diakónus segédkezik, de ő maga nem
szolgáltatja a szentségeket. A presbiter szolgáltathatja a
szentségeket, ugyanakkor alá van rendelve a püspöknek. A püspök nem
csupán szolgáltathatja a szentségeket, hanem hatalmában áll kézrátétel
útján átadni másoknak azt az áldásos ajándékot, hogy szentségeket
szolgáltathassanak. Mivel a felszentelés úgy történik, hogy a püspök
kezét a felszentelésre váró fejére teszi, ezért a felszentelést
kézrátételnek vagy chirotóniának is nevezzük. A pappá vagy püspökké
szentelés után a felszentelteket kenettel is megkenik. A kézrátétel
szent liturgia során történik. A püspök a miseruhába öltöztetett
felszentelendőnek keresztet írva le, megkeni szent kenettel a homlokát
és a két tenyerét. Püspökké szentelést Minden Örmények katolikosza vagy
Kilikia katolikosza végez két püspök segédletével. Magát a katolikoszt
tizenkét püspök szenteli fel. A felszentelés szentsége nem ismételhető.
Abban az esetben, ha valakit megfosztanak tisztségétől, majd
megbocsátást nyer és újból szolgálatba lép, nem történik újabb
kézrátétel. Ugyanakkor mindazok a szentségek, amelyeket abban az időben
szolgáltatott, amiután megfosztották tisztségétől, érvénytelenek.
HÁZASSÁG
A házasság szentsége, amikor két ember egyesül egy testté, lelkük -
egy lélekké, életük - egy életté. A vőlegénynek és menyasszonynak
egészségesnek kell lenniük és alkalmasnak a házaséletre. Házasságkötés
csak bizonyos kor elérte után lehetséges. A vőlegénynél ez 18, a
menyasszonynál 16 év. Rokonok csak abban az esetben köthetnek egymással
házasságot, ha ötödízigleni vagy annál távolabbi rokonok. A
kényszerházasság nem tekinthető érvényesnek.
A BETEGEK MEGKENÉSE
A bizánci és a katolikus egyház elismeri a hetedik szentséget - a
betegek megkenését. A bizánci egyház a betegek megkenését súlyos beteg
embereken végzi, reménykedve Isten kegyelmében és abban a hitben, hogy a
szent kenet elősegíti a gyógyulást, vagy elkerülhetetlen halál esetén
megkönnyíti a haldokló szenvedését. Az örmény apostoli egyház nem végzi
a betegek megkenését. A betegek látogatását és az utolsó krizmát
néhány lelkész sikertelenül megpróbálta megtenni a hetedik szentségnek.
Ugyanakkor a halott testnek már nincs szüksége a Szentlélek
ajándékaira. Az utolsó kenettel arról emlékezünk meg, hogy Krisztus
testét drága olajakkal és tömjénnel kenték be. A betegek látogatását
sem tarthatjuk külön szentségnek, mivel eközben csupán a gyónás és
áldozás szentségei történnek.
Forrás ~ Internet
